Lélekmentés – Átadták a Csángó Kollégiumot

Gyimesi és moldvai csángómagyar diákoknak otthonul szolgáló középiskolai kollégiumot adtak át október 8-án, Csíkszeredában. Az intézmény hivatalos átadásán köszöntőt mondott Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.

A gyimesi és moldvai csángómagyar középiskolás diákok 1990 óta először élhetnek és tanulhatnak jól felszerelt, korszerű, minden igényt kielégítő saját kollégiumban. „Pontosan tudom, milyen közösségteremtő ereje lehet egy kollégiumnak és milyen életre szóló barátságokat tud adni. Ma nem akármilyen kollégiumot, vagy ahogy Erdélyben mondják, bentlakást avatunk, hanem egy csángó kollégiumot itt, Székelyföld szívében” – emelte ki ünnepi köszöntőjében Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. A politikus kitekintett a moldvai csángó magyarság hányattatott sorsára, „lélekrablásnak” nevezve a Kárpátokon túli katolikus közösség történelmét. Kifejtette: Magyarországnak kötelessége a „lélekmentésben” segíteni a csángómagyarokat.  „A lélekmentés pedig azzal kezdődik, hogy az ösztönökbe menekült nemzeti önazonosság és hovatartozás érzését segítünk felemelni a tudatba. Ennek alapja pedig az anyanyelvű oktatás és nevelés biztosítása” – mutatott rá Kövér László. Kihangsúlyozta: nem véletlenül éppen Csíkszeredában avatják ezt a kollégiumot; a kedvező földrajzi elhelyezkedés mellett a városban komoly, három évtizedes múltja van a csángó diákok továbbtanulásának, oktatásának.

Az eseményen beszédet mondott Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviseletében Pogár László elnök mondott személyes hangvételű köszönetet a kollégium létrehozásában nyújtott magyar állami segítségért.

Az épületet Măriuţ Félix forrófalvi (Fărăoani) plébános szentelte fel, aki a bákói magyar miséken is ellátja az egyházi szolgálatot. Az ünnepségen közreműködtek a csángó kollégium diákjai, akik hagyományos énekeikkel és táncaikkal színesítették az eseményt.

Fotó: Csíkszeredai Csángó Kollégium

A magyar állam támogatásával megnagyobbított óvodát avattak

A magyar állam támogatásával megnagyobbított és felújított óvodát avattak Csíkszeredában október 5-én, a pedagógusok világnapján. A csíkszeredai Kis herceg hosszú programos óvoda épületére 555 négyzetméter hasznos felületű új szintet építettek, így az épület 250 gyermek ellátására vált alkalmassá. A bővítés és felújítás 155 millió forintba került. A munkálatok elvégzésében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) volt a magyar állam partnere.

Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért is felelős miniszteri biztos az avatóünnepségen mondott beszédében kijelentette: az óvodafejlesztési program a gazdaságfejlesztési program mellett Trianon óta a legnagyobb méretű rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozás a Kárpát-medencében. Megjegyezte: a program keretében Erdélyben 103 új óvoda épül, és 376 óvodát újítanak fel, emellett játszótereket, fejlesztő játékokat adnak át az óvodáknak, és képzést nyújtanak az óvodapedagógusoknak. A miniszteri biztos úgy vélte: az óvodafejlesztési program nemcsak a magyar nyelv és kultúra megerősítéséről szól, hanem arról is, hogy sikerül-e távlatosan fejleszteni a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés programját. Úgy vélte: a hétköznapokban is megélt összetartozás nemcsak egy adósság az anyaország részéről a határon túli magyar közösségek felé, hanem gazdasági előnnyé is konvertálható.

Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke a szövetség céljaként említette a magyar családokban nevelkedő óvodás gyermekek segítését abban, hogy minél jobb oktatási környezetben tanulhassanak, minél képzettebb szakemberek felügyelete mellett. Megjegyezte: az RMPSZ koordinálásával 64 óvoda, bölcsőde épült vagy újult meg, 221 játszótér létesült, és 236 fejlesztési csomag jutott erdélyi óvodákba. Hasonlóan fontosnak tartotta azt, hogy az 1070 erdélyi óvodában tevékenykedő magyar pedagógusok közül több mint 2300-an vehettek részt a szövetség által szervezett képzéseken.

A csíkszeredai avatóünnepséget a Kis herceg óvodában tanuló, népviseletbe öltözött gyermekek előadása, az épület egyházi megáldása és a szalagvágás zárta.

-MTI-

Fotó: webradio.hu

Termelőcsarnok létesítését tervezi Csíkszeredában a magyarországi Caola

Termelőcsarnok létesítését tervezi Csíkszeredában a magyarországi Caola Kozmetikai és Háztartási Vegyipari Zrt. Az ipari létesítmény felépítéséről szándéknyilatkozatot írtak alá augusztus 27-én a cég képviselői a székelyföldi város polgármesterével és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának dékánjával.

A csíkszeredai polgármesteri hivatal közleménye szerint zöldmezős beruházással négyezer négyzetméteres gyár építését tervezik, amely 50-60 személynek ad majd munkát. Bándi Imre vezérigazgató kifejtette: a Caola a második legrégebbi magyar tulajdonban levő vállalat. 1831-ben hozták létre, majd államosították és a privatizációt követően hanyatlásnak indult. A céget a magyar kormány támogatásával sikerült tavaly ismét fejlődési pályára állítani. Martonvásáron épül jelenleg a Caola telephelye, a második termelőcsarnokot pedig Csíkszeredában képzelik el.

Korodi Attila, Csíkszereda tavaly ősszel megválasztott polgármestere elmondta: gazdaságfejlesztési szakirodát hoztak létre a városházán, és az iroda a szerepének megfelelően befektetőt vonzott Csíkszeredába. A gyár telephelyére vonatkozóan a Caola több javaslat közül választhat. Korodi Attila hangsúlyozta: ha egy tőkeerős új gyár létesül Csíkszeredában, az a beszállító ágazatokban is nagy előrelépést jelent a helyi vállalkozásoknak. Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja arról biztosította a feleket, hogy az egyetem mindent megtesz a szükséges humánerőforrás biztosításáért, és nyitott arra, hogy a tananyagát az új kereslethez igazítsa.

Fotó: szekelyhon.ro/caola.hu

A húszéves Sapientia-egyetemet ünnepelték

Kétnapos rendezvénnyel ünnepelték a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának huszadik évfordulóját Csíkszeredában. Október 2-án kerekasztal-beszélgetésekkel, koncertekkel, míg 3-án, vasárnap díszünnepséggel és díjátadásokkal ünnepelték a magyar nyelvű magánegyetem jubileumát.

Húsz évvel ezelőtt, 2001. október 3-án kezdte el tanulmányait az első évfolyam a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán. Ezen a dátumon 2012 óta szervezik meg minden évben az Egyetem Napját. Az idei ünnepség első napján, szombaton az egyetem munkatársai és diákjai mellett a városlakókat is várták az egyetem parkolójába. Bemutatták az intézmény nevét viselő jégkorong-csapat 2021/2022-es keretét, majd a Smoothnoise, Szabó Balázs és Bandája és DJ Venom muzsikájára bulizhatott a közönség.

Vasárnap az egyetem nagyaulájában gyűlt össze az felsőoktatási intézmény vezetősége, világi és egyházi elöljárók, politikusok, hogy köszöntsék a húszéves egyetemet.

Az ünnepségen beszédet mondott dr. Tonk Márton, az egyetem rektora, Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Potápi Árpád János, a magyar kormány képviselője, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, illetve a házigazda Csíkszeredai Kar dékánja, dr. Lázár Ede.

A Csíkszeredai Kar a regionális vonzáskörzet igényeihez igazodó, a jövő színvonalának megfelelő és az Unióba tömörülő Európa értékeit közvetítő felsőoktatási intézményrendszer részévé kíván válni. Kiemelt célja, hogy olyan regionális oktatási helyszínné váljon, amely meg tud felelni az európai felsőfokú képzés előtt álló minőségi és funkcióváltási kihívásoknak, a tudástársadalomban kialakuló intézményi szerepkörnek. Ezzel egyenrangú feladatnak tekinti azt, hogy a csíkszeredai képzési helyszínt stratégiaszinten és a mindennapi gyakorlati munkában tartósan összekapcsolja azokkal a meghatározó térségi szereplőkkel, amelyek a térségfejlesztésben érdekeltek, s ezen összekapcsolás nyomán az Egyetem a térségi társadalmi-gazdasági modernizáció egyik legfontosabb motorjává váljon.

Fotó: https://www.facebook.com/sapientiacsikszereda

Első alkalommal tartották meg Szent István ünnepét

Az államalapítással Szent István elindította a magyarságot a kereszténység, európaiság útján, azonban rajtunk is múlik, hogy mit hagyunk belőle örökül. Mi, valamennyian, nap mint nap tevékenyen részt veszünk nemzetünk sorsának alakításában életmódunkkal, megnyilvánulásainkkal, azzal, hogy mit tartunk értéknek – mondta Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a város első augusztus 20-i ünnepségén, amellyel új hagyományt kívánnak teremteni.

Az ünnepi eseménysorozat már délelőtt elkezdődött, amikor a városháza dísztermében dr. Balázs Lajos A magyarok kenyeréről című előadását tartotta meg. A központi ünnepség 17 órától kezdődött a Vár téren felállított színpadon.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja köszöntő beszédében kifejtette:  „A magyarság azért tudott megmaradni, azért tudott annyi időtálló értéket megőrizni és létrehozni, azért tudott a későbbi évszázadok során az európai értékek védelmezője lenni, mert a Szent István-i úton járt, vagyis egyszerre volt hűséges a nyugati keresztény értékekhez és elkötelezett a nemzeti függetlenség és önállóság iránt. Ez a tény ma sem vesztett időszerűségéből. Akkor tudunk az általa lefektetett alaphoz, az elmúlt ezer év teljesítményeihez hűségesek maradni, ha mindenki a maga helyén kis országépítővé válik. Ez a feltétele annak, hogy az elkövetkező időben is „tisztességes és békés életet” élhessünk.” - hangsúlyozta beszédében dr. Farkas Balázs konzul.

Az ünnepi köszöntőket követően a csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes először gyergyószéki, majd vajdaszentiványi táncrendeket mutatott be, illetve Szent István napjához, a kenyérhez, valamint az aratáshoz kapcsolódó népdalokat adott elő.

Majd Both Béla zenetanár és a Rákóczi kamaraegyüttes zenélt, szólót énekelt András Gábor Róbert operaénekes. Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze történelmi szövegeket és verseket adott elő a Vár téren összegyűlt közönség előtt. 

A helyszínen kilenc csíkszeredai és környékbeli pékség kínálta eladásra termékeit, amelyekből a Vadrózsa néptáncegyüttes közreműködésével a jelenlévők is kóstolót kaptak. A kilenc pékség egy-egy nemzeti színű szalaggal átkötött kenyerét a történelmi magyar egyházak képviselői áldották meg.

A lelkészi áldások után felemelő pillanat volt, amikor az ünnepelni összegyűlt emberek megfogták egymás kezét, és így imádkozták el a Miatyánkat.

Fotó: https://www.facebook.com/HunConsulate.Csikszereda

A székelyföldi és a Kárpát-medencei pálinka ünnepe Csíkszeredában

Július 1-3. között tartották meg az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny díjkiosztó ünnepségét. A díjak átadása mellett csütörtöktől szombatig a Csíkszereda központjában található parkban termékkóstolókkal, pálinka- és hagyományos termékek vásárával várták a nagyközönséget. Emellett szakmai konferencián is részt vehettek az érdeklődők, esténként pedig koncerteken lazíthattak a látogatók a parkban található szabadtéri színpad előtt.

A Hunguest Fenyő Hotelben megtartott díjkiosztó ünnepségen jelen volt és felszólalt a három székelyföldi megye vezetője, Tamás Sándor, Péter Ferenc és Borboly Csaba, valamint részt vett Nagy István, Magyarország agrárminisztere, a verseny fővédnöke. Köszöntötte a jelenlévőket Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint Becze István, főszervező, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke.

Az első alkalommal megszervezett versenyre 1082 fajta pálinkát, illetve párlatot neveztek be a Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Vajdaságból, sőt Izraelből is érkezett minta. A beküldött tételekből 164 nem ért el minősítést, ám minden nevező megkapta a szakmai zsűri értékelő lapjait, amelyek segítségével kiküszöbölhetők a felfedezett hibák.

A felszólalók kiemelték a pálinka készítés régmúltra visszatekintő hagyományait, valamint a magyar kultúrában betöltött jelentős szerepét. Ugyanakkor reményüknek adtak hangot hogy az Ákovita hozzájárulhat a minőségi pálinkák készítésének és fogyasztásának népszerűsítéséhez.

A díjkiosztón 315 bronz, 394 ezüst és 209 arany minősítést adtak át, díjazták és név szerint szólították ki az érmes italok készítőit. Az érmek mellett különdíjakat is kiosztottak, többek között Csíkszereda város különdíját és a sajtó által legjobbnak ítélt pálinkát is jutalmazták. Előbbi a csíkdelnei János András Előd és Vass Csongor egyik nevezett tétele lett, utóbbival Portik Nándor almapálinkáját díjazták.

Kép: https://partiumigazda.ro

90 éves az Ezer Székely Leány Napja

Július első szombatján ebben az évben is színes népviseletbe öltözött a csíksomlyói Kis- és Nagy-Somlyó hegye közti nyereg. A 90 éve útjára indított idei Ezer Székely Leány Napja, ha nem is a megszokott formában és körülmények között, de méltó ünnepe volt a magyar nyelvű imádságnak, a néptáncnak és a székely népviseletnek.

Visszafogott, ám lelkiségben gazdag pillanatokat élhettek meg a Csíksomlyóra látogatók. A Hármashalom-oltárnál bemutatott ünnepi szentmisét követően nem maradt el a közös tánc és a népviseletbe öltözöttek csoportképének elkészítése sem.

Az ünnepség idei tiszteletbeli házigazdája Csíkpálfalva község volt, Csíkdelne település révén.

Csíksomlyón minden év július első szombatján tartjuk az Ezer Székely Leány Napja hagyományos rendezvényt, amelyet a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésnek a szándéka hívott életre 1931-ben a szociális nővérek kezdeményezésére. Az 1931-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd 1990-ben elevenítették fel újra, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét.

Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.

Fotó: Ádám Gyula/ https://www.facebook.com/hargitaegyuttes

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

 

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Két év kihagyás után ismét megszervezik az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját

Két év kihagyás után ismét megszervezik az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját, amelyet idén Csíkszeredában tartanak - jelentették be a szervezők sajtótájékoztatón.

A Maszol.ro erdélyi hírportál tudósítása szerint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vállalta a házigazda szerepét. A május utolsó hétvégéjén rendezendő eseményen hat társulat mutatja be műsorát. A jelenleg érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt csak az előadások egy részén lehet jelen a közönség.

Utoljára 2018-ban, Marosvásárhelyen találkoztak a néptáncegyüttesek. Most a mezőny új résztvevővel bővült, ugyanis jelen lesz a legfiatalabb erdélyi hivatásos társulat, a Bekecs Néptáncszínház is.

András Mihály, a házigazda Hargita együttes igazgatója és művészeti vezetője elmondta, három nap alatt hat előadást mutatnak be a társulatok. A csíkszeredai együttesen és a Bekecs Néptáncszínházon kívül jelen lesz a Nagyvárad Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, a Háromszék Táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely.

Közölte, hogy az idén elmaradnak a kísérő rendezvények és a nagy tömeget vonzó programok, így nem tartják meg a szokásos flashmobot, illetve nem lesz táncház és eltekintenek a záró gálaműsortól is.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere elmondta, hogy a székelyföldi város méltó helyszíne lesz a találkozónak és bejelentette: keresni fogják annak a lehetőségét, hogy egy évente megrendezett néptánceseményt honosítsanak meg Csíkszeredában.

A hat előadás közül ötöt a Hargita együttes Facebook-oldalán élőben lehet követni.

A kormány lehetővé tette a csíksomlyói búcsú megtartását

A román kormány lehetővé tette a csíksomlyói pünkösdi búcsú megtartását - közölte a május 10-i, hétfő délutáni kormányülés után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírszolgálata.

A kabinet határozott a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet harmincnapos meghosszabbításáról, de enyhített a korlátozásokon. Amint az RMDSZ közölte: a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kérésére, a szövetség közbenjárásával a kormány jóváhagyta, hogy maszk viselésével és távolságtartással lehessen egyházi zarándoklatokat tartani.

\"A csíkszeredai közösség húsvétkor példásan bizonyította, hogy a közegészségügyi szabályok betartásával, fegyelmezetten tud részt venni az ételszentelésen. Én biztos vagyok abban, hogy ugyanez a fegyelmezettség fogja jellemezni mindazokat a zarándokokat, akik ellátogatnak idén a búcsúba\" - idézte a közlemény Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest. A politikus a csíksomlyói búcsút a Kárpát-medencei magyarság egyik legjelentősebb keresztény eseményének nevezte, melyre felekezeti hovatartozástól függetlenül érkeznek zarándokok.

Mint ismeretes, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere április 30-án jelentette be a város önkormányzati testületének ülésén, hogy a csíksomlyói hegynyeregben tartják meg az idei pünkösdszombati búcsús nagymisét.

Korodi Attila akkor az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a jelenlegi fertőzöttségi adatok és az érvényes jogszabályok alapján a csíkszeredaiak kimehetnek a hegynyeregbe a búcsúra. Arról kívánnak egyeztetni a római katolikus egyház képviselőivel és az állami hatóságokkal, hogy más települések zarándokait fogadhatják-e. A polgármester biztosnak tekintette, hogy idén sem lesz lehetőség - a hivatalos delegációkat leszámítva - magyarországiak csíksomlyói zarándoklatára. Hozzátette: különböző forgatókönyveket dolgoznak ki, és ezek közül választják ki a római katolikus egyház és az állami hatóságok képviselőivel közösen azt, amely lehetővé teszi a zarándoklatot, de egyúttal a legkisebb járványügyi kockázatot hordozza.

Urbán Erik, a búcsút hagyományosan szervező erdélyi ferences rendtartomány elöljárója az MTI érdeklődésére csak annyit közölt: várják a hatóságokkal való egyeztetéseket.

A járványügyi korlátozások miatt tavaly elmaradt a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklat. A csíksomlyói kegytemplomból közvetített szentmisét több internetes csatornán, a Duna Televízióban és az erdélyi Mária Rádióban követhették a hívek. A templom előtti téren akkor mintegy 250-en gyűltek össze.