Két év kihagyás után ismét megszervezik az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját

Két év kihagyás után ismét megszervezik az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját, amelyet idén Csíkszeredában tartanak - jelentették be a szervezők sajtótájékoztatón.

A Maszol.ro erdélyi hírportál tudósítása szerint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vállalta a házigazda szerepét. A május utolsó hétvégéjén rendezendő eseményen hat társulat mutatja be műsorát. A jelenleg érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt csak az előadások egy részén lehet jelen a közönség.

Utoljára 2018-ban, Marosvásárhelyen találkoztak a néptáncegyüttesek. Most a mezőny új résztvevővel bővült, ugyanis jelen lesz a legfiatalabb erdélyi hivatásos társulat, a Bekecs Néptáncszínház is.

András Mihály, a házigazda Hargita együttes igazgatója és művészeti vezetője elmondta, három nap alatt hat előadást mutatnak be a társulatok. A csíkszeredai együttesen és a Bekecs Néptáncszínházon kívül jelen lesz a Nagyvárad Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, a Háromszék Táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely.

Közölte, hogy az idén elmaradnak a kísérő rendezvények és a nagy tömeget vonzó programok, így nem tartják meg a szokásos flashmobot, illetve nem lesz táncház és eltekintenek a záró gálaműsortól is.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere elmondta, hogy a székelyföldi város méltó helyszíne lesz a találkozónak és bejelentette: keresni fogják annak a lehetőségét, hogy egy évente megrendezett néptánceseményt honosítsanak meg Csíkszeredában.

A hat előadás közül ötöt a Hargita együttes Facebook-oldalán élőben lehet követni.

A kormány lehetővé tette a csíksomlyói búcsú megtartását

A román kormány lehetővé tette a csíksomlyói pünkösdi búcsú megtartását - közölte a május 10-i, hétfő délutáni kormányülés után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírszolgálata.

A kabinet határozott a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet harmincnapos meghosszabbításáról, de enyhített a korlátozásokon. Amint az RMDSZ közölte: a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kérésére, a szövetség közbenjárásával a kormány jóváhagyta, hogy maszk viselésével és távolságtartással lehessen egyházi zarándoklatokat tartani.

\"A csíkszeredai közösség húsvétkor példásan bizonyította, hogy a közegészségügyi szabályok betartásával, fegyelmezetten tud részt venni az ételszentelésen. Én biztos vagyok abban, hogy ugyanez a fegyelmezettség fogja jellemezni mindazokat a zarándokokat, akik ellátogatnak idén a búcsúba\" - idézte a közlemény Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest. A politikus a csíksomlyói búcsút a Kárpát-medencei magyarság egyik legjelentősebb keresztény eseményének nevezte, melyre felekezeti hovatartozástól függetlenül érkeznek zarándokok.

Mint ismeretes, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere április 30-án jelentette be a város önkormányzati testületének ülésén, hogy a csíksomlyói hegynyeregben tartják meg az idei pünkösdszombati búcsús nagymisét.

Korodi Attila akkor az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a jelenlegi fertőzöttségi adatok és az érvényes jogszabályok alapján a csíkszeredaiak kimehetnek a hegynyeregbe a búcsúra. Arról kívánnak egyeztetni a római katolikus egyház képviselőivel és az állami hatóságokkal, hogy más települések zarándokait fogadhatják-e. A polgármester biztosnak tekintette, hogy idén sem lesz lehetőség - a hivatalos delegációkat leszámítva - magyarországiak csíksomlyói zarándoklatára. Hozzátette: különböző forgatókönyveket dolgoznak ki, és ezek közül választják ki a római katolikus egyház és az állami hatóságok képviselőivel közösen azt, amely lehetővé teszi a zarándoklatot, de egyúttal a legkisebb járványügyi kockázatot hordozza.

Urbán Erik, a búcsút hagyományosan szervező erdélyi ferences rendtartomány elöljárója az MTI érdeklődésére csak annyit közölt: várják a hatóságokkal való egyeztetéseket.

A járványügyi korlátozások miatt tavaly elmaradt a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklat. A csíksomlyói kegytemplomból közvetített szentmisét több internetes csatornán, a Duna Televízióban és az erdélyi Mária Rádióban követhették a hívek. A templom előtti téren akkor mintegy 250-en gyűltek össze.

Felsőfokú nővérképző beindítását tervezi a Sapientia egyetem csíkszeredai kara

Felsőfokú nővérképző beindítását tervezi a Sapientia egyetem csíkszeredai kara. A magyar állam által finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem honlapján közölt beszámoló szerint a nővérképzés elindítását a csíkszeredai sürgősségi kórház és a Hargita Megyei Tanács kezdeményezte. A képzés szakmai, oktatói feltételeinek megteremtésében döntő részt vállalt a budapesti Semmelweis Egyetem, mely a beindulás szakaszában székhelyen kívüli működési formában fogadja be a képzést. A két felsőoktatási intézmény megállapodása értelmében a felek arra törekednek, hogy a Sapientia a lehető leggyorsabban akkreditált szakként fogadja be a nővérképzést.

A sajtótájékoztatóról beszámoló Székelyhon.ro portál Lázár Edét, a Sapientia csíkszeredai karának dékánját idézte, aki szerint jelenleg az akkreditációs dosszié összeállításán dolgoznak, és ez akár őszig már be is fejeződhet.

Konrád Judit, a csíkszeredai kórház menedzsere azt emelte ki, hogy erre a képzésre szüksége van a kórháznak, a szakmának, de legfőképp a térség lakosságának, akik megérdemlik, hogy a legmagasabb szinten képzett szakemberek álljanak mellettük szükség esetén.

Tonk Márton, a Sapientia egyetem rektora az esemény után az MTI-nek telefonon elmondta, korai még arról beszélni, hogy mikor indulhat el az asszisztensképzés. Az elmúlt hetekben hónapokban intenzív munka folyt a magyarországi követelményeknek megfelelő akkreditációs dosszié összeállítása érdekében. A folyamatot az gyorsította fel, hogy a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház meg tudott felelni néhány fontos feltételnek.

A rektor elmondta: Csíkszeredában is megfogalmazódott a szak elindításának az igénye és Székelyudvarhelyen is, ahol már hagyománya van az ápolóképzésnek. Utóbbi azonban nem minősül felsőfokú oktatásnak. Hozzátette, azt szeretnék, hogy a majdani nővérképző székelyudvarhelyi és csíkszeredai lábon álljon.

-MTI-

Kép: A Sapientia EMTE székelyföldi lehetőségeiről, távlatairól, stratégiai elképzeléseiről beszélt dr. Tonk Márton rektor a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház főszervezésében sorra kerülő, hasonló című rendezvényen elhangzott köszöntőjében 2021. április 23-án. Fotó: http://csik.sapientia.ro/

Könyv jelent meg a honosítás egy évtizedéről

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a csíkszeredai Lázár-ház dísztermében szervezett könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót, amelynek keretében bemutatták a frissen megjelent Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötetet. Az eseményen jelen volt Tóth László főkonzul, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke én online bekapcsolódott Wetzel Tamás állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztos.

Az évfordulós kiadvány tartalmazza a honosításban részt vettek/vevők személyes vallomásait, valamint reprezentatív válogatás található benne a magyar állampolgárságot kérelmezők által az EMNT-irodákba behozott, történelmi jelentőséggel bíró okiratokból is.

Az esemény elején Tóth László elmondta: 2010. május 26-a történelmi pillanat a nemzet életében, hiszen ekkor döntött úgy az Országgyűlés, hogy lehetővé teszi a könnyített honosítási eljárást mindazok számára, akik újra – jogilag is – a magyar nemzet részei kívánnak lenni. „Ez a lehető legadekvátabb válasz volt a trianoni tragédiára és a 2004-es szégyenletes népszavazásra, mely mind a mai napig fájó sebeket ütött a nemzet szívén. A mögöttünk álló tíz év azonban a nemzetegyesítés évtizede volt, melynek során megerősödtek a magyar intézményrendszerek, ezek között pedig az EMNT irodahálózata is” – mondta Tóth László. A főkonzul beszéde végén megköszönte az EMNT-irodák munkatársainak az elmúlt tíz évben végzett munkájukat, s hangsúlyozta, hogy mind a mai napig rendkívül jó és szoros az együttműködés a főkonzulátus és az EMNT között.

Wetzel Tamás elismerését fejezte ki a reprezentatív kötet szerkesztőinek, majd hangsúlyozta: köszönet illeti azokat is, akik az elmúlt tíz évben éltek a könnyített honosítási eljárás nyújtotta lehetőséggel, és kérték a magyar állampolgárságot, hiszen ők azok, akik tevőlegesen is hozzájárultak a magyar identitás megőrzéséhez. „A most megjelent kötet egyedi dokumentumokon keresztül mutatja be a 20. századi magyar történelmet, s jelzi, hogy óriási eredményeket értünk el a nemzetegyesítés terén. A könyv címében is szerepel a Magyarnak lenni jó! jelmondat, s mi magunk is azért dolgozunk minden nap, hogy ez valóban így legyen” – mondta a miniszteri biztos.

A honosítás határok felett egyesíti a nemzetet, ugyanakkor együttérzéssel kell gondolnunk azokra is, akik nem lehetnek e folyamat részesei, hiszen a Felvidéken épp most zajlik egy botrány, miszerint nemzetbiztonsági kockázat lenne a kettős állampolgárság, Ukrajnában pedig listázzák azokat, akik magyar állampolgárságért folyamodnak – mondotta Tőkés László. Az EMNT elnöke gratulált a kötet szerkesztőinek, majd rámutatott: Erdélyben már elhárultak az akadályok a határok feletti nemzetegyesítés és a honosítás útjából. „Meghatódva leltem rá e mostani kiadványban édesapám, Tőkés István fényképére, akinek egy 1933-as dokumentuma szolgált korábbi magyar állampolgárságának bizonyítására. Ő megélhette, hogy mint egykori állampolgár nem elnyerte, hanem visszanyerte a magyar állampolgárságot” – mondta a püspök, majd hozzátette: az elmúlt tíz év és e mostani kötet is jól jelzi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nemzet iránti elkötelezettségét. „Büszkék vagyunk rá, hogy világszinten a legtöbb honosítás megvalósításában az EMNT jeleskedett, s ugyanígy büszkék vagyunk arra is, hogy nem csak szavakkal, de tettekkel is bizonyítottuk, számunkra mindennél fontosabb a határok feletti nemzetegyesítés” – mondta Tőkés László.

Sándor Krisztina szintén kiemelte az EMNT irodahálózata és a főkonzulátus közti gyümölcsöző együttműködést, mely nagyban hozzájárult a most megjelent kötet létrejöttéhez is. „E könyv közreadásával elsődleges célunk emléket állítani az elmúlt tíz évben elvégzett, nemzetpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bíró munkának, továbbá a kötetben bemutatott iratkülönlegességek értékmentését is célként tűztük ki” – mondta az EMNT ügyvezető elnöke. Elhangzott: a kötet 214 régi magyar iratot mutat be, valamint hat konzul és az EMNT 25 volt és jelenlegi munkatársa is beszámol a honosítási folyamat során szerzett maradandóbb élményeiről.

Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kiadvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, az EMNT közkönyvtárak és kiemelt intézmények részére eljuttatja azt, a későbbiekben pedig (elektronikus formában) bárki számára elérhetővé teszik.

Fotó: facebook

Húsvét – Több mint 3500-an szenteltették meg az ételüket

Csíkszeredában több mint 3500-an vettek részt a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelésen a járvány elleni rendelkezések szigorú betartásával.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a város polgármesteri hivatala idén nemcsak a közigazgatási palota előtti téren, hanem a tér mellett elhaladó sugárúton is lehetővé tette az ételszentelést. Így a családok a járvány miatt megkövetelt távolság betartásával sorakozhattak fel, és várhatták, hogy húsvéti ételeiket megszenteljék a liturgiát végző papok.

Amint a Székelyhon.ro portálon közölt kisfilmen látszik, a családok többsége fonott kosárba csomagolta a szentelni vitt ételeket, és sokan népviseletbe öltöztek a ceremóniára. A papoknak több kilométert kellett megtenniük, míg mindenki előtt elhaladtak, és minden kosarat szenteltvízzel hintettek meg.

A járványügyi szabályokat szigorúan betartó, fegyelmezett csíkszeredai ételszentelést pozitív példaként említette vasárnapi nyilatkozatában Vlad Voiculescu román egészségügyi miniszter.

\"Meghatottak a csíkszeredai képek, a húsvétot ünneplő hívekkel, akik egyben a felelősségtudatukat és szolidaritásukat is kinyilvánították. Gratulálok a szervezőknek és a résztvevőknek!\" - mondta.

Csíkszeredában vasárnap 2,36-ot tett ki az elmúlt két hétben jegyzett új fertőzések ezer lakosra számított aránya. A szám elmarad az országos átlagtól.

 

Nyirő József regényrészletéből készülő kisjátékfilm forgatása kezdődött Székelyföldön

Nyirő József Uz Bence című regényének részletéből készülő kisjátékfilm forgatása kezdődött meg Székelyföldön.

Farkas György, a Szemfedő című film rendezője az MTI-nek elmondta: a székely favágó és a zsidó kereskedő különös találkozásáról, összebarátkozásáról szóló regényrészlet megfilmesítésekor \"emberekkel kívánják eltakarni a tájat\".

    Farkas György az MTI-nek elmondta: annak a tudatában kezdte olvasni Nyirő József műveit, hogy az írót sokan elutasítják. Arra a következtetésre jutott, hogy az elutasítás félreértésen alapszik. Az is ösztönözte, hogy mintegy nyolcvan éve készült legutóbb film Nyirő-elbeszélés alapján: a Szőts István által rendezett Emberek a havason.

Farkas György azt tartotta kihívásnak, hogy Nyirő József írásairól letakarítsák a paraszti romantikát, amelyet korábban stigmaként ráaggattak. Hozzátette: nem a nagy romantikus székelyföldi tájakat, hanem az embereket mutatják meg, akik mellett persze a lenyűgöző környezet is felsejlik majd. Azt is megemlítette: a filmben nagy drámák zajlanak, de lesz talán olyan jelenet is, amely mosolyt csal majd a nézők arcára.

A rendező a téli székelyföldi kültéri filmezés nehézségeiről is említést tett. Megjegyezte: nem könnyű megoldani a szereplők öltöztetését, az áramellátást, a melegedő szünetek beiktatását, de a nagy szelek és a nagy olvadások is gondot okoznak a stábnak. Úgy vélte azonban, ha a mostani forgatási napokon sikerül a téli felvételeket elkészíteni, akkor őszre biztosan elkészül a kisfilm.

A Szemfedő jeleneteit Gyimesben, Csíkszeredában és Hargitafürdőn veszik fel. A főbb szerepekben Pálffy Tibor és Fülöp Zoltán lesz látható, további szereplők kiválasztása még folyamatban van. A film operatőre Sepsi Gergő, producere Tálas György.

A 30 percesre tervezett Szemfedő egy Nyirő-művekből ihletődött három részes kisfilmsorozat első része lesz. A második rész, a 25 perces Most már jöhetsz... elkészült már, a harmadik rész még a tervezés folyamatában van. A rendező szerint a készülő trilógia akár oktatási segédanyag is lehet az irodalom órákon, hiszen Nyirő József bekerült a nemzeti alaptantervbe.

A kisjátékfilm készítését a Nemzeti Filmintézet és a Miniszterelnökség Bethlen Gábor Alapja támogatta.

Forrás: MTI

A madéfalvi vérengzés áldozataira emlékeztek az esemény 257. évfordulóján

Madéfalván megemlékeztek a Habsburg császári csapatok 1764-es székelyellenes vérengzésének áldozatairól csütörtökön, az esemény 257. évfordulóján.

A siculicidium emlékművénél elmondott beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette: a székely szabadság nem választható el az egész magyarság szabadságától a Kárpát-medencében.

Megemlítette évről évre a madéfalvi megemlékezés az év első fontos eseménye, és minden évben ott van az újrakezdés reménye. Idén azonban az is újrakezdésre sarkall, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 2021-et a nemzeti újrakezdés évévé nyilvánította.

"Kezdjük itt újra az évet, amely majd talán a járványhelyzet végét is jelenti, a kiszabadulásét, a megújulásét, azt, hogy újra szabadon lehetünk együtt. A 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében a 21-es szám egyben azt is üzeni, hogy legyen minden magyar számára a vesztes 20. század után a 21. század közösen megnyert évszázadunk" - fogalmazott az államtitkár.

Orbán Viktor miniszterelnököt idézve jelentette ki: "Minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük. Legyen ez így a 2021-es esztendőben, legyen így a 21. században! (.) Határozzuk el őseink emlékhelyénél, hogy továbbra is közösen fogunk dolgozni magyar nemzetünk gyarapodásáért, gyermekeink sikeres jövőéért!" - fogalmazott.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében azt hangsúlyozta: a székelyek ma olyan Székelyföldre vágynak, amelyikben kevesebb a harc, és több az építkezés. Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere kijelentette: ma összefogással tartozunk az egykori madéfalvi hősöknek.

Az évfordulóra kiadott nyilatkozatában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra buzdított, hogy ki-ki gyújtson otthonában gyertyát a hősök emlékére, vigyen egy szál virágot a települése hagyományait őrző emlékműhöz, és a virtuális térben is jelezze, aki Madéfalvára emlékezett.

Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.

Fotó: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a madéfalvi veszedelem 257. évfordulóján tartott a székelyföldi Madéfalván, a vérengzés emlékművénél 2021. január 7-én. MTI/Veres Nándor

 

Novák Károly Eduárd az új sportminiszter

Szerdán átvette a megbízatását Klaus Iohannis államfőtől, csütörtökön pedig el is foglalhatta új hivatalát Novák Károly Eduárd, akinek a szaktárca székhelyén, egy rövid ceremónia keretében adta át a stafétát az előző miniszter, Ionuţ Stroe.

Az RMDSZ december 21-i, online ülésén megszavazta a romániai kormányalakításban való részvételét, majd arról is megegyezés született, kiket és milyen tisztségekre jelöl a párt az új kormányba, így jelölték Novákot is sportminiszternek. A miniszteri eskütételről Novák Károly Eduárd közösségi oldalán román és magyar nyelven számolt be, egyben a rá váró új feladatokról is írt. 

„Hatalmas érzelmek a mai eskütételen. Megtiszteltetésnek érzem a megadott bizalmat! Új szerepkör, sportminiszterként új utak nyílnak meg. A kihívások számomra mindig új erőforrások. A 2021-es év a bátorság újjáépítése lesz. Újjáépítünk ahol szükséges, hogy odaérjünk, ahová szeretnénk. A kerékpársport és a gyorskorcsolya által kapott fegyelem most nagyon sokat segít. A csapatommal együtt küzdeni fogok a román sport jövőjéért” – írta Facebook posztjában az új sportminiszter.

Románia új ifjúsági és sportminisztere, Novák Károly Eduárd, 1976-ban Csíkszeredában született, paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok kerékpározó, korábban gyorskorcsolyázó. A 2012-es londoni paralimpián aranyérmet szerzett, ezzel ő lett Székelyföld és egyben Románia első paralimpiai bajnoka, s 2013-ban a Román Kerékpáros Szövetség elnökévé választották.

A december 6-i választások nyomán alakult, Florin Cîțu vezette új jobbközép kormányban az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai mellett a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR–PLUS, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt miniszterek vesznek részt.

Az RMDSZ-t Kelemen Hunor tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila fejlesztési, közművesítési és közigazgatási, Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti, illetve Novák Károly Eduárd ifjúsági- és sportminiszter képviseli az új kormányban.

Fotó: Facebook/Eduard Novak

Korodi Attila képviselőt választották polgármesterré

Korodi Attila kapta a csíkszeredai választópolgárok érvényes szavazatainak 72,66%-át a vasárnapi helyhatósági választásokon - derül ki a csíkszeredai választókerületi iroda által közzétett adatokból.

A Csíkszereda polgármesteri székéért versenybe szálló jelöltek közül az RMDSZ jelöltje, Korodi Attila kapta a legtöbb (8072) szavazatot, őt Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltje követi a sorban 1340 szavazattal (12,06%). A PNL által indított Ţepeluş Marius 733, a PSD jelöltje, Matei Mircea 319, az USR PLUS embere, Toşa Nicolae pedig 302 voksot kapott a csíkszeredaiaktól.

Az RMDSZ-nek 15 tanácsosa lesz a városi tanácsban, az Erdélyi Magyar Szövetségnek 3, míg a PNL-nek egy.

Csíkszeredában az országos átlagnál jóval alacsonyabb, 32,27%-os volt a részvételi arány a vasárnapi helyhatósági választásokon.

Márciusban előválasztással döntötték el Csíkszeredában, hogy a két jelentkező közül ki indulhat az RMDSZ polgármesterjelöltjeként a helyhatósági választásokon. A volt környezetvédelmi miniszter, jelenleg parlamenti képviselő Korodi Attila a szavazatok közel háromnegyedét szerezte meg a várost – a DNA-ügy miatt egyéves megszakítással – 2004 óta vezető Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel szemben.

A 37 ezer lakosú Csíkszeredában közel 8500-an vettek részt az előválasztáson. Összehasonlításképp: a 2016-os helyhatósági választásokon 11500 körüli volt a szavazók száma.

 

Fotó: MTI/Veres Nándor

Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóirat új főszerkesztője

Zsidó Ferenc székelykeresztúri író, kritikus lett a csíkszeredai Székelyföld folyóirat új főszerkesztője, aki egyebek mellett a kiadvány új honlapjának népszerűsítését tűzte ki célul.

Zsidó Ferenc Borsodi L. Lászlót váltja a folyóirat élén, aki 2019 májusától töltötte be a főszerkesztői tisztséget júliusig, amikor bejelentette, hogy szakmai és személyes okok miatt felmondott.

Az új főszerkesztő az új honlap felfuttatása mellett rendezvények szervezésére összpontosít, hogy így is népszerűsítse a kulturális folyóiratot.

Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, 1999-ben a Bukaresti Egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát, 2008-ban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a bölcsésztudományok doktorává avatták. 1999 és 2003 között a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában tanított, 2005-től a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum magyartanára, 2013 és 2019 között a jelenleg már nem frissülő www.eirodalom.ro című irodalmi portált szerkesztette.

Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Fiatal Írók Szövetségének, kuratóriumi tagja az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványnak. Fontosabb kötetei: Szalmatánc (regény), Marosvásárhely, 2002, Mentor Kiadó; Csigaterpesz (novellák), Kolozsvár–Budapest, 2005, FISZ – Erdélyi Híradó Kiadó; Autóstoppal Európában (regényes útirajz), Csíkszereda, 2007, Pallas-Akadémia Könyvkiadó; Laska Lajos (rövidprózák), Csíkszereda, 2012, Pro-Print Könyvkiadó; Csak egyenesen! (irodalomkritikák), Kolozsvár–Budapest, 2016, FISZ – Erdélyi Híradó Kiadó; Huszonnégy (regény), Csíkszereda, 2017, 2018, Gutenberg Kiadó.

A Székelyföld folyóirat fenntartója a Hargita megyei önkormányzat.

Fotó: szekelyfoldfolyoirat.ro