A Bákó Megyei Törvényszék 2021. május 26-i ítéletében hatályon kívül helyezte a Bákó megyei Darmanesti városi tanácsának az úzvölgyi katonatemetőt közvagyonná nyilvánító 2019. márciusi határozatát.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban fellebbezést lehet benyújtani ellene.

A törvényszék a Csíkszentmárton község és a Bákó megyei prefektus által indított összevont perben ítélkezett. Elfogadta Hargita megye és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat belépését a perbe, elutasította viszont Darmanesti (Dormánfalva) város perbe lépési kérelmét.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek elmondta: hivatali elődje annak a tudatában indította a pert, hogy Csíkszentmártonnak igaza van.

"Mi mindig tudtuk, hogy az igazság és a jog a mi oldalunkon áll, és öröm látni, hogy ezt a törvényszék is elismerte" - nyilatkozta az elöljáró. Hozzátette: a katonatemető Csíkszentmárton közvagyona, és mindig a csíki község gondozta. A polgármester reményét fejezte ki, hogy az ítélet után ezt immár Dormánfalva is elfogadja.

Korábban Darmanesti önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert tavaly októberben a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette.

Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók - akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak - azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik - a hivatalos román álláspont szerint - nem ott nyugszanak.