A Bákó Megyei Törvényszék 2021. május 26-i ítéletében hatályon kívül helyezte a Bákó megyei Darmanesti városi tanácsának az úzvölgyi katonatemetőt közvagyonná nyilvánító 2019. márciusi határozatát.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban fellebbezést lehet benyújtani ellene.

A törvényszék a Csíkszentmárton község és a Bákó megyei prefektus által indított összevont perben ítélkezett. Elfogadta Hargita megye és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat belépését a perbe, elutasította viszont Darmanesti (Dormánfalva) város perbe lépési kérelmét.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek elmondta: hivatali elődje annak a tudatában indította a pert, hogy Csíkszentmártonnak igaza van.

"Mi mindig tudtuk, hogy az igazság és a jog a mi oldalunkon áll, és öröm látni, hogy ezt a törvényszék is elismerte" - nyilatkozta az elöljáró. Hozzátette: a katonatemető Csíkszentmárton közvagyona, és mindig a csíki község gondozta. A polgármester reményét fejezte ki, hogy az ítélet után ezt immár Dormánfalva is elfogadja.

Korábban Darmanesti önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert tavaly októberben a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette.

Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók - akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak - azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik - a hivatalos román álláspont szerint - nem ott nyugszanak.

Kétnyelvű helységnévtáblákat állíttatott hétfőn délután Hargita megye tanácsa az elnéptelenedett Úzvölgye település határaiba. A táblaállításra azt követően került sor, hogy Hargita megye a sajátjaként telekkönyveztette a településen áthaladó megyei utat, és a törvényes határidőn belül senki nem támadta meg a lépést a bíróságon.

    A település határait jelző táblák olyan területre kerültek, amelyet Bákó megye is magáénak tekint. A Bákó megye határát jelző tábla a most megjelölt településtől nyugatra, Hargita megye felé van kitéve.

    A hétfőn délután, már sötétben tartott táblaállítási ceremóniát élőben közvetítették Borboly Csabának, a Hargita megyei önkormányzat elnökének a közösségi oldalán. A politikus elmondta: a megyehatár táblát mindaddig nem tehetik ki, míg a határ megállapítása per tárgyát képezi. Hozzátette: a település határát jelző táblák sem oda kerültek, ahová szeretnék, de pillanatnyilag a most behatárolt területre rendelkeznek a tulajdonjogot igazoló telekkönyvi kivonatokkal.

A hétfő délutáni eseményen jelen voltak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a csíki képviselő- és szenátorjelöltjei, valamint a csíki medence több polgármestere. A táblákat katolikus pap szentelte meg.

A vasárnapi videóban Hajdu Gábor képviselőjelölt arról beszélt, hogy miután jogerős bírósági ítéletekkel sikerült tisztázni, hogy a terület Csíkszentmárton községhez tartozik, a határt is meg kell jelölni, hogy "akik befurakodnak ártó szándékkal, tudják, hogy hol járnak".

A jogász képviselőjelölt arra az ítéletre utalt, amelyben a Marosvásárhelyi Táblabíróság október elején jogerősen elutasította a Bákó megyei Darmanesti Csíkszentmárton község elleni keresetét. A területre igényt tartó Darmanesti bírósági úton próbálta érvényteleníteni azt a csíkszentmártoni önkormányzati határozatot, mely a község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a temető szomszédságában álló egykori kaszárnyasort. A táblabíróság arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy a csíkszentmártoni önkormányzati határozatot kormányhatározat is megerősítette, ezért a kormányhatározatot kellene érvényteleníteni.

Darmanesti önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. A tavaly júniusi erőszakos eseményeket szervező szélsőségesen nacionalista Calea Neamului Egyesület december elsejére, a román nemzeti ünnepre is megemlékező rendezvényt hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe.

-MTI-

Csíkszeredában az utcanévtáblák kettévágásával hajtották végre a román nyelv elsőbbségét megszabó bírósági ítéletet - közölte 2020. október 12-én a Székelyhon.ro portál.

Csíkszereda polgármesterét a magyar szimbólum- és nyelvhasználat ellen küzdő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be 2018-ban azért, mert a 81,5 százalékban magyarok által lakott város utcanévtábláin egy sorban, előbb magyarul, majd románul tüntették fel az utcaneveket. A bukaresti táblabíróság júniusban jogerős ítéletben kötelezte a polgármestert, hogy cserélje ki az utcanévtáblákat olyanokra, amelyeken felül szerepel az utca neve az állam hivatalos nyelvén, és ez alatt a magyar utcanév.

A városvezetés úgy hajtotta végre a jogerős ítéletet, hogy a magyarul majd románul egy sorba írt utcanevet tartalmazó táblákat középen elvágta és a román nevet tartalmazó fél táblát a magyar fölé rögzítette.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda leköszönő polgármestere a Székelyhonnak elmondta: volt olyan elképzelés is, hogy a táblákat 90 fokkal balra elfordítva, függőleges formában teszik vissza, szétvágás nélkül. Így ugyanis a korábban hátul levő román megnevezés felül került volna, de végül elvetették ezt a megoldást és a táblák elvágásáról döntöttek.

A polgármester úgy vélte: az utcanévtáblák nyelvi sorrendje esetében a bíróság "törvényhozóként" lépett fel, mivel ezt semmilyen jogszabály nem rögzíti. A feljelentő az alkotmányra hivatkozott, amely szerint az országban a román az egyedüli hivatalos nyelv, valamint azokra a jogszabályokra, amelyek a településnevekre, forgalmi táblákra, közintézmények megnevezéseire vonatkoznak. A bíróság ennek ellenére mind első, mind másodfokon a feljelentő egyesület javára döntött.

Fotó: Kétnyelvű utcanévtábla Csíkszeredán 2013. november 8-án. MTI Fotó: Haáz Sándor

A 2006-ban megnyitott csíkszeredai külképviselet kiemelt fontosságú intézménnyé nőtte ki magát Székelyföldön, amelyről kevesen tudják, hogy a három székelyföldi megyén túl négy moldvai megye – Bákó, Neamţ, Suceava és Botoşani – is a csíkszeredai konzulátus kerületéhez tartozik.

Cím: 530210 Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 45.
Ügyfélfogadás: 530210 Csíkszereda, Gál Sándor utca 9.
Telefon: (00) (40) 366 - 087-000
Misszióvezető: Tóth László (főkonzul)
Email: mission.csk@mfa.gov.hu

Gond esetén a nap 24 órájában elérheti a Csíkszeredai Magyar Konzuli Hivatalt. Munkaidőben a (00) (40) 366 - 087-000 telefonszámon, munkaidőn túl a konzuli tájékoztatási és vészhelyzeti ügyeleti telefonvonalon:

Magyarországról ingyenesen a 06-80-36-80-36 zöldszámon, amely a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központunkban, Budapesten van.
Külföldről a +36-80-36-80-36 illetve WhatsApp – +36-30-36-36-111 – és Viber – +36-30-36-36-555 – platformokon elsősorban szöveges üzenetek formájában.