Nevezetességek, látnivalók

A kápolnát 1767-ben püspöki engedéllyel Salamon Imre a kolostor gondnoka, saját költségén építtette és az utazók védőszentje Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel.

Jellege: langyos (21-23 fokos) vizű borvízfürdő. Hasznosítás: Ivókúra formájában: gyomorgyulladást es krónikus gasztritiszt gyógyít, vesebajban, idegrendszeri bántalmakban és magas vérnyomásban szenvedők kezelésére használjak. Gyógyfürdőkent: érrendszeri megbetegedések es ízületi gyulladások kezelhetők vele.

Erdélyben a Csíksomlyó fölötti Somlyóhegyen talált, kőből készített bronzkori csillagászati műszer. Kr. e. 1800-1700 között lehetett használatban.  A Csíksomlyói kegytemplom és kolostorban helyezték el.

Az épület eredeti rendeltetése: római katolikus tanintézet. Az 1780-1782 között elkészült épületben 1911-ig működött a csíksomlyói római katolikus gimnázium.

  A csíksomlyói Ferences kolostor mögötti réten fakadó forrás, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, vulkáni utóműködés eredményeként jött létre. Fellobogó vízbősége és gazdag forrása miatt, Benkő Károly 1853-ban “lobogó víz”-nek nevezte.

1750 és 1773 között épült Hallerkői Haller Krisztina költségén.

A kápolna egy nyitott kis fülke, amelynek nyugati oldalán olvasható latin nyelvű falfelírása a szünet nélkül megújuló, áhítatos imára hívja fel a zarándokok figyelmét: ”Ezen a helyen szünet nélkül imádjátok az Urat és könyörgéseitek nem lesznek hiábavalók.” Közelében várják a pünkösdi búcsúsok a napfelkeltét.

  Az 1456-os nándorfehérvári diadal emlékére épülhetett. 1780-ban újjáépítették, 1878-ban bővítették. Egykor kőfal övezte, őre a közeli remetelakban lakott.

A magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.  A barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült réz-ötvösmunka, Rothenbacher brassói ötvösmester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

  A negyedik Csíkszeredai Városnapok alkalmából leplezték le 2001.augusztus 2-án, a Majláth Gusztáv téren (Kövér Oszkár csíkszeredai szobrászművész alkotása).

  A Vigadó épülete 1904-ben épült szecessziós stílusban.

A Főgimnázium épülete előtt 1997-ben leplezték le Márton Áron püspök (1896-1980) mellszobrát (Bodó Levente szentegyházi szobrászművész alkotása).

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. Makovecz Imre tervezte.

Az 1970-es évektől kezdve a város egyik jelképe lett. A télen-nyáron üzemelő sportintézmény igen látogatott hely.

1909-1911-ben épült, szecessziós stílusban.

Késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége. Építője neve után Mikó-várnak, vagy ahogyan a korabeli dokumentumokban megjelenik, Mikóújvárnak nevezték.  A vár építését 1623 tavaszán kezdték el.

Barokk stílusban épült 1751 és 1758 között. A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére 1784-ben szentelték fel.

1886-ban épült eklektikus stílusban (1876-tól illetve 1879-től a vármegyei hivatalok a várban húzódtak meg). A vármegyeháza középső a Vártérre néző részének hivatalos felavatása 1888. február 4-én volt. 1913-ban épült fel a Petőfi utcai szárny és a déli toldás. Ma a Polgármesteri Hivatalnak ad helyet.

  Eklektikus stílusban 1904-ben épült. A törvénypalota és a fogház tervét Wagner Gyula készítette.