Blog - Két év kihagyás után ismét megszervezik az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját

Két év kihagyás után ismét megszervezik az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját, amelyet idén Csíkszeredában tartanak - jelentették be a szervezők sajtótájékoztatón. A Maszol.ro erdélyi hírportál tudósítása szerint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vállalta a házigazda szerepét. A május utolsó hétvégéjén rendezendő eseményen hat társulat mutatja be műsorát. A jelenleg érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt csak az előadások egy részén lehet jelen a közönség. Utoljára 2018-ban, Marosvásárhelyen találkoztak a néptáncegyüttesek. Most a mezőny új résztvevővel bővült, ugyanis jelen lesz a legfiatalabb erdélyi hivatásos társulat, a Bekecs Néptáncszínház is.

Csíkszereda - Székelyföld szíve

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. Neve ősi magyar személynévből ered, melynek előzménye a türkmén vagy kazah csík (= határ) főnév. Névutótagja a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal. Mai nevén 1558-ban említik először. Csíkszereda legrégibb épülete a Mikó-vár, melynek építése az 1630-as évek elején fejeződött be. Építtetője Hidvégi Mikó Ferenc Csíkszék főkapitánya. Az 1661-es török- és tatárbetöréskor az épületet súlyos károsodás érte. Csak 1714-1716 között került sor a helyreállítására. Ettől kezdve itt székelt az osztrák csapatok csíkszéki, majd 1764-től az I. székely határőrezred parancsnoksága. Amikor a somlyói diákok 1848. április 5-én, leverték a közeli falvak bejáratánál felállított kétfejű sasos táblákat, megkezdődött a forradalom Csíkban is. 1849. január 18-án Gál Sándor ezredes a Mikó-várban átvette az első székely határőrezred parancsnokságát. Három csíki zászlóaljat indított az Erdélybe érkezett Bem táborába. Döntő szerepük volt a Piskinél vívott csatában és a győzelemben, és Nagyszeben bevételében. Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került. Csíkszereda a Kárpát-medence egyik hidegpólusaként is közismert, híres ásványvízforrásairól is. A csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc) Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta megyei jogú város.

Csíkszeredai románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • A Valahol Európában című musicalt mutatja be a Csíki Játékszín
  • A Valahol Európában című musicalt mutatja be a csíkszeredai Csíki Játékszín Somogyi Szilárd rendezésében - közölte hétfőn azerdélyi színház. A  teátrum évadjának utolsó bemutatója kettős szereposztásban látható május 15-től. A Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter közismert musicaljének bemutatója a Csíki Játékszín történetének a legnagyobb szabású produkciója, hiszen ebből az alkalomból a társulat mellé 31 gyerekszereplő is csatlakozott. Somogyi Szilárd a Budapesti Operettszínház rendezője, a Csíki Játékszínben az ő nevéhez kötődnek az olyan nagysikerű produkciók, mint az Isten pénze, a Viktória és a Mária főhadnagy. Az előadás koreográfusa Zaiba Anikó, a díszletet és a jelmezeket Bakcsi Kata tervezte. A Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmforgatókönyve alapján készült musical szívszorító történet a szeretetről, a barátságról, az egymásra figyelésről és a félelem legyőzéséről, ami nem csak háborús időkben jelenthet kemény harcot. Az előadás a magyar kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.