Blog - A madéfalvi vérengzés áldozataira emlékeztek az esemény 257. évfordulóján

A madéfalvi veszedelem néven ismert vérengzésre emlékeztek csütörtökön az esemény 275. évfordulóján. A rendezvény szónokai az egység és összefogás fontossága mellett az újrakezdés lehetőségét és az ennek érdekében elvégzett munka szükségességét emelték ki. Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.

Csíkszereda - Székelyföld szíve

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. Neve ősi magyar személynévből ered, melynek előzménye a türkmén vagy kazah csík (= határ) főnév. Névutótagja a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal. Mai nevén 1558-ban említik először. Csíkszereda legrégibb épülete a Mikó-vár, melynek építése az 1630-as évek elején fejeződött be. Építtetője Hidvégi Mikó Ferenc Csíkszék főkapitánya. Az 1661-es török- és tatárbetöréskor az épületet súlyos károsodás érte. Csak 1714-1716 között került sor a helyreállítására. Ettől kezdve itt székelt az osztrák csapatok csíkszéki, majd 1764-től az I. székely határőrezred parancsnoksága. Amikor a somlyói diákok 1848. április 5-én, leverték a közeli falvak bejáratánál felállított kétfejű sasos táblákat, megkezdődött a forradalom Csíkban is. 1849. január 18-án Gál Sándor ezredes a Mikó-várban átvette az első székely határőrezred parancsnokságát. Három csíki zászlóaljat indított az Erdélybe érkezett Bem táborába. Döntő szerepük volt a Piskinél vívott csatában és a győzelemben, és Nagyszeben bevételében. Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került. Csíkszereda a Kárpát-medence egyik hidegpólusaként is közismert, híres ásványvízforrásairól is. A csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc) Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta megyei jogú város.

Csíkszeredai románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Ünnepi előadások a Csíki Játékszínnél
  • Világnak fordulása, régi idők elmúlása
  • Óévbúcsúztató előadásként 30-án játsszák, majd január 3-án ismétlik Eisemann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című operettjét. A 30-i jegy mindenki számára 50 lej, a januári viszont 35 lej felnőtteknek, 22 lej diákoknak és nyugdíjasoknak. A Csíki Játékszín titkárságán hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra között, péntekenként pedig 9-től 14 óráig lehet jegyet vásárolni, vagy az előadások előtt egy órával a színház jegypénztárában. Helyet foglalni a 0751–039026-os telefonszámon lehetséges.

  • Hargita Megye Tanácsa meghívására a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiállítja a Megyeháza Galériában a Világnak fordulása, régi idők elmúlása című fényképtárlatot. A 2002 óta útjára indított, Orbán Balázs nevével fémjelzett dokumentarista fotótáborok célja az ezredforduló eleji Székelyföld hagyományos életformájának, tájainak minőségi rögzítése a fotográfia eszközeinek segítségével. Ezzel párhuzamosan a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő szakintézmény, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a múlt században, az egykori történelmi Székelyföld területén készített (nagyrészt családi tulajdonban található) fotográfiák felkutatását, digitalizálását és bemutatását is célul tűzte ki, amelynek eredményeként kerülnek most új megvilágításba egy letűnt kor képtöredékei, életképei, mint például: hagyományos építészet, népviselet, ünnepek, mesterségek, utcarészletek stb. A változatosabb, látványosabb vizuális élmény érdekében a Hagyományőrzési Központ fotóreferense, a kiállítás kurátora, Balázs Ödön néhány intézmény gyűjteményéből – Székely Nemzeti Múzeum, Fortepan képarchívum, Kriza János Néprajzi Társaság és a Maros Megyei Múzeumtól – is kért képanyagot.